030. Államvizsga
Írásbeli rész. 2 óra múlva.
Nem lenne jó megbukni. :/
029. Nem minden oké, de azért minden rendben
Noooos. A helyzet az, hogy minden rendben van, ugyanakkor annyira mégsem.
Jövő hét pénteken államvizsgázok, fanfáré~ Amire nyilván nagyon tanulnom kellene. És fogok is! Tényleg! Mostanában - így a vizsgák alatt-előtt - nagyon belejöttem a dologba, egészen tetszett, hogy rendesen nekiálltam tanulni. *taps taps*
[Random közbevágás: remeg a kezem, mint a fene, és gyorsabban gépelek, mint egy Duracell-nyuszi. Jótanács mindenkinek: a dupla kávé NEM reggeli.]
Elllllméletileg holnap megyek haza vidékre, de megmondom őszintén, így a vizsgák után most egy kis nyugira vágyom, a mai napom egy az egyben a semmittevésnek van szánva, de még így is annyi minden kavarog a fejemben, hogy na.
Ami nem kóser, az a lakás. A lányokat továbbra is imádom, egyszerűen nem tudok elég hálás lenni a sorsnak vagy bárminek, hogy ezt a két fantasztikus embert adta mellém. ♥ Ami gázos itthon, az a lakás állapota. Annyi minden mondott csődöt nálunk mostanában, hogy lassan úgy érzem, minden tönkremegy. Először kezdte a sütő, bár jól van, az ezelőtt sem volt túl jó. Aztán a mosógép szívózott nonstop, de ki lett cserélve, erre az új is bekattan. A hűtő folyik, és jönnek fel rá a hangyák. A porszívó bedöglött, mert véletlenül felszívtam vele egy zacskót, és az beleragadt a csőbe. És most mindennek a tetejébe a bojler is bedobta a törölközőt, ami annyit tesz, hogy nincs meleg vizünk, vagyis nem tudunk meleg vízben fürdeni-zuhanyozni, nem tudunk mosni (ha nem lenne elég a mosógép hibája) és a mosogatás is hideg vízzel, illetve előre forralt vízzel megy. A többi eszköz még szerencsére tartja magát *lekopogja*, de nagyon bosszús vagyok ezek miatt. Ráadásul nem tudom, mi legyen, Apukám tud-e segíteni, vagy hívjak inkább szerelőt (ami persze borzasztó drága, de legalább biztos valamennyire).
Hát igen. A felnőtt lét problémái, höhöhö. Na mindegy. Néha rám jön ezek miatt a bosszússág, ráadásul valahogy ez az időjárás meg a vizsgák együtt nem tettek jót, eléggé fáradt voltam és lobbanékony, bár ezt igyekszem elengedni.
Jut eszembe, Leon Chiro jön a nyári Conra~ :D Hell yeah. [Gondoltam, valakit érdekel. xD]
Na hát akkor. Most még megpróbálok mosogatni, mindjárt jönnek vendégeim is (Gréta-san és Adri ♥), úgyhogy belehúzok!
ELLENBEN! Igen, a Japánról szóló élménybeszámolót folyamatosan csak ígérgetem. Igen, még semmi nem lett meg belőle, és igen, rosszul érzem magam miatta.
VISZONT a képekkel nagyon nagy bajban vagyok. Ötletem sincs, hogy mégis hova rakjam fel őket. Kismillió gyönyörű kép van (ez nem a fotózásom dicsérete, szimplán a táj volt csodaszép), és ide nem férnek fel. A képfeltöltős oldalakkal szemeztem, de nem tudom, melyikben bízhatok meg - na mindegy, majd kitalálom. Csak mert mindenképpen ide, az oldalra szeretném feltenni a képeket. ♥ És nem örülnék, ha egyszercsak elvesznének, mint az összes többi, mikor a kepfeltoltes.hu megszűnt egy időre.
Na, de majd tényleg kezdek már valamit ezzel az egésszel. (Egyébként az összes képem vagy Messengeren van elküldve, vagy Google Drive-on van fenn, szóval még ezzel is plusz munka van, hogy megtaláljam őket, csak úgy mondom. [Mert nem volt annyi eszem, hogy vigyek egy pendrive-ot a képeknek.] Meh.)
Addig is, most elszaladok, éééééés~ az egyik kedvenc képemet hagyom itt a végére. :) (Egyébként jobb egérgomb >> Kép megnyitása új lapon - úgy szépen nagyban kiadja. És #nofilter #rainyday :D)

Tokió - Shinjuku Gyouen (Shinjuku National Garden)
028. Továbbra is ígérgetek
Sziasztok!
Ez itt továbbra is az ígérgetés ideje. Leeeeesz Japánról beszámoló, lesz ám~ Egyszer~ ^^"
Az a helyzet, hogy egész héten vizsgáim voltak, holnap lesz az utolsó, tanulni kellene. Ha - ismétlem, ha - minden szerencsésen megy, akkor a holnapi vizsgám után már csak az államvizsga írásbeli és szóbeli része lesz. És ha - ismét csak ha - mindenből átmegyek, akkor... *dündündündün* vége lesz. Diplomás ember leszek, oh yay~
De igazából ez még tényleg sok mindenen múlik. Azért igyekszem.
Az előző hét óta zajlik az érettségi is, ha jól tudom~ Hivatalosak voltunk unakatestvérem (a legkisebb!) ballagására, remélem, jól ment neki az érettségi, a matek nem volt épp a kedvence... :D És már az én kicsi-kicsi kishúgom is (előrehozottan ugyan, de) egy tantárgyból érettségizett. Tényleg megöregedtem, hahaha. :D
Néha eszembe jut, amikor mi érettségiztünk, de igazából annyira távolinak tűnik, hogy csak na. Most már a diploma ideje lesz itt. Tényleg nagyon remélem, hogy menni fog.
A hétvégén nem leszek sajnos egyáltalán gépközelben, Miskolc utcáit fogom róni egy barátnőmmel, aki nagyon drága volt és elhívott magához. De a Japános beszámoló egyre inkább tervben van, szóval matte, matte~ :D
És hát jók legyetek, élvezzétek a jó időt~ ^^
027. A szerelem
Amikor sikerül 37 kötet mangát megvenni annyi pénzért, amennyiből Magyarországon két kötetet kapnál. És az a 37 kötet történetesen a kedvenced, egy olyan anime mangasorozata, amely elindított a japános úton... :)
Hazaértem rendben, épségben, már igazából egy hete, csak közben Con is volt, suli is volt, de aggodalomra semmi ok, nem felejtettem el semmit, élménybeszámoló is lesz, és képek is, hacsak nem bénázom el. :D
Jók legyetek addig is. ;)
Ja, igen, és feltettem egy új dizájnt, ami igazából egyrészt már nagyon esedékes volt, másrészt tiszta vicc, már készen volt mielőtt Japánba mentem volna, csak valamiért elfelejtettem, harmadrészt... tudom, nem nagy szám. De Air Gear. :D
Neve még nincs, majd kitalálok egyet. :)
026. Sok-sok órányi utazás közben
Sziasztok, Ti kiválasztottak, akik még mindig feljönnek az előző bejegyzés után is - ami mondjuk poén volt, remélem, azért legalább észrevette valaki. :')
Éppen Japánban utazom, konkrétan már 11:30 óta, és még mindig csomó idő hátra van. Ilyen ez, ha az ember átszeli Japánt, Kiotó és Togane nincsenek közel. Főleg, ha nem költ az ember 30 ezer forintot a Shinkansenre. :')
Hiába van rengeteg időm, mesélni így sem nagyon tudok, de annyit mindenképpen írni akartam, hogy élek, virulok, nagyon is virulok! Borzasztó jól érzem magam itt Japánban, és bár csütörtökön már megyek haza, boldog vagyok, mert annyi mindent láttam és tapasztaltam, amennyit szerintem kevesen tudnak megtenni.
Nagyon szerencsésnek érzem magam.
|