Üdv, Minna-san! (:

Az a helyzet, hogy a One Piece-ben elhagytam nemrég a 300. részt. Szám szerint a 312. rész következik, csak a monitorom úgy döntött, ehhez nem járul hozzá, és ismét kékes színt öltött. (Pedig Merry-s ríkatós rész jönne, ha jól vettem ki az előzetesből. Na sebaj.)

Ami a címet illeti, nem véletlenül írtam nagybetűs "és"-t. Először ezt a címet szerettem volna adni: One Piece vs. Fairy Tail. Lényegében össze is fogom hasonlítani a két animét, mégis, az ok, amiért nem ez került a képernyőre, az az, hogy UTÁLOM, mikor az emberek azzal dobálóznak, melyik a jobb. Miért kéne bármelyiknek jobbnak lennie? Persze, mindenkinek lehet véleménye, hogy neki melyik tetszik jobban, de ízlések és pofonok, attól még mindkettő különálló, egyedi, király anime. És lehet, hogy a Fairy Tail mangakája azelőtt a One Piece mangakájánál dolgozott, nála tanult, és vannak hasonlóságok, de az vesse rá az első követ, aki nem csinált/rajzolt/írt életében olyat, amit előtte másnál látott! 

Már régebben, konkrétan úgy az első 100 rész környékén megírtam az összehasonlítás pontjait, ezek mentén fogok haladni. Ellenben előtte engedjétek meg, hogy csak a One Piece-ről ejtsek néhány pozitív szót, ha már a Fairy Tailnél ezt megtettem (jópárszor). Spoilermentes úgy nagyjából, úgyhogy bárki nyugodtan olvassa csak, ha érdekli.

Szóval One Piece. Miért tetszik?

• Mert humoros. Édes jó ég, hogy micsoda nevetőgörcseim vannak néha a részek alatt! Néhány jelenetet még külön ki is vágtam, annyira megtetszettek. (Sajna az összes jó jelenetre nincs tárhely a gépemen.)
• Mert mondandója van. Méghozzá fontos, bölcs nakama-mondandója, a "tipikus shounen-jelszó: a soha ne add fel" - többek között.
• Mert meg tud ríkatni. Huhhh, nem büszkeségből (de nem is szégyenből) mondom, de úgy bömböltem Chopper történetén, mint egy kisgyerek. Pedig megfogadtam, hogy éééén ugyan nem sírok! (Nem hát...)
• Mert remek karakterek vannak benne. Oké, az elején Namit szívből rühelltem, de komolyan mondom, mostanra már ő is tök szimpi! A többi Szalmakalaposról meg ne is beszéljünk, oda és vissza vagyok mindannyiukért. :3
• Mert jók a zenéi. "We are... we are on the cruise~" Imádom. Bár azt be kell vallanom, néha nem tetszik az aláfestőzene, de ilyen az esetek 1%-ában történik körülbelül.
• Mert One Piece. Pont.

Minden shounen-rajongónak határozottan ajánlom. A Fairy Tail-rajongóknak is, bár... a One Piece története kicsit lassabban megy az animében, ezért elsőre lehet, hogy vontatottnak fog tűnni. (Nekem először ilyen érzésem volt, Finirael-kunnak is, ő abba is hagyta. A kis baka, hahaha.)

És akkor most jöjjön az összehasonlítás! Úgy gondoltam, most nem töltöm meg az fél blogot ezzel az egy bejegyzéssel, így a Bővebbenre kattintva tekinthetitek meg, ha el szeretnétek olvasni. :)

Egy. Ahogy nézelődtem AA-n, találtam egy fantasztikus magyar rajzolót. Seny a leányzó neve, és te jóóóó ég, hogy milyen csodálatos képeket alkot! Őszintén megmondom, el vagyok ájulva, hogy milyen tehetséges egynéhány ember. Ilyen szempontból muszáj megemlítenem Layla és Zoey nevét is, elvégre amiket náluk látok, az is abszolút elbűvöl. *-*
Ezúton is sok-sok-sok sikert és kitartást kívánok hármuknak a folytatáshoz, csak így tovább!

Kettő. Az AA még egy hatalmas ajándékkal lepett meg, felrakták Kenjirou Tsuda-sama egyik animéjének OST-ját. Ez így Nektek nem hiszem, hogy sokat mond, mindenesetre nekem egy félperces ámuldozó ujjongást, rengeteg olvadozást, szerelmet és pontosan 20 perc 17 másodpercnyi lélekringató harmóniát nyújt. (Aztán kezdem mindezt elölről.) Nem tehetek róla, végzetesen belezúgtam ebbe a mély, érzéki hangba.

Három. Mindenkinek kellemes hétvégét kívánok~

Hi, Minna-san! 

Mondanám, hogy jó kedvem van, de... nincs. És csak az a vicces benne, hogy nem tudom, miért. .___. Valahogy minden kis apróság felidegesít. Pedig a mai napom tök király volt.

A délelőttöm és délutánom jóformán pörgésből állt.
Először az órák - nem kis izgalommal, ugyanis matekból újabb csodálatos négyest zsebeltem be, de! Megtudtam, hogy a felvételi pontszámokba nem számít bele ez a fránya félévi jegy! Ráadásul (torkomban dobogó szívvel) beszéltem a tanárnővel, hogy ez azért így mégsem igazán célravezető, hogy Myrán és néha Finirael-kunon kívül mindig mindenkinek rosszul sikerül a dogája... És sikerült is elérnem, hogy ezek a jegyek egyelőre nem lesznek beírva, hanem egy alapos ismétlés után újra írunk a területszámításból. :) Anyum tisztára büszke rám, hogy végre kiálltam magamért. xD (Pedig én szoktam... ^^")

Matek után rájöttem, hogy töriből volt házi, amit én abszolúte elfelejtettem megcsinálni, szóval az egyik osztálytársammal rohantunk le az alagsorba Mariska füzetét másolni. >< (Aztán persze semmi hűhó nem volt a házi körül, szóval tökre elég lett volna, ha ma rendesen megcsinálom. Sebaj.)

A csodálatos történelem óra után volt egy irodalom, amin azt hittem, írunk. Merthogy folyamatosan ezt hajtotta a tanárnő. (De már cseszettül elegem van, hogy "számonkérés" várható, amiről hol azt mondja, hogy cetli, hol "kicsi dolgozat", hol meg felelés. Döntsük már el, könyörgöm! Mert oké, hogy alapból tudnom kell, de azért nem stresszelek ennyit!)

Még egy matek után mentünk a városi hivatalba, és egy egész jó kis előadást hallgattunk meg több hivatali dolgozótól, hogy lényegében mire jók a járási hivatalok, mivel foglalkoznak, stb. Ohohó, és kiderült, hogy még sima érettségivel is mehet az ember a hivatalba dolgozni! xD

Délután még egy angolfaktom volt, az is jól telt. Utána szinte, ahogy hazajöttem, jött a Húgom haza - holnap nem megy suliba fogszabályzás miatt. Nem sokkal ezután rohantam Anyához a könyvtárba, onnan a postára, onnan boltba, maaaajd végül haza. (Ahol várt kismillió feladat, ami szintén felidegesített. >< Meg... pár egyéb dolog is felnyomta az agyam.)

Na nem baj. Már sokkal jobb a kedvem. Éhes voltam. xD De Anya csinált incsi-fincsi hotdogot (nyamm-nyamm :3), szóval már minden oké. xD Azon kívül, hogy törit, angolt, irodalmat és matekot kellene tanulnom - és a matekot, amit holnapra tudnom kell, még nem küldték. >< Na nem baj, ami késik, majdcsak nem múlik... 

No, megyek is. Tanulnivalóm van~ (És yeah, nem értem, mi ez a lelkesedés, de gyorsan kihasználom, és tanulok. xD)
Pápá, kedvesek~ (:
(Kicsit sok lett a zárójeles, kihúzott rész, nem gondoljátok? xD Gomenneeee~)

Ahoi, Minna-san! (:

Mi újság Veletek? :)

Úgy terveztem, hogy csak általánosan irkálok most egy kicsit, aztán rájöttem valamire. Kövezzetek meg nyugodtan, megint a szalagavató lesz a téma: egy az egyben kihagytam az est talán legfontosabb pontját, a szalagtűzést! xD Pedig az nem semmiség, azért megy lényegében az egész cécó. Hogy őszinte legyek, már lövésem sincs, mikor volt, a beszédek előtt vagy után. Talán után...? Mindegy. Lévén hogy a-sok vagyok, mi mentünk fel először a színpadra, mialatt az Impossible c. szám ment. Biztos ismeritek, egy pasi énekli, gyönyörű szám. Fenn a színpadon két sorban álltunk, Ofi tűzte a szalagjainkat, mialatt az osztályfőnökhelyettes mondta a neveket. Mindezt pedig a Linkin Park In the End c. számának zongorás verziója kísérte. :D Mariska és Csillámbari között álltam a második sorban. Mit ne mondjak, elérzékenyültem kicsit, de jóformán el sem tudtam hinni (ahogy Mariska sem), hogy ez már a valódi, vagy hogy mondjam, a miénk. Ugyebár tavaly mi díszítettünk és szerveztünk, és igazából most is teljesen ilyen érzésem volt, pedig ez már tényleg tutira rólunk szólt. xD Na nem baj. Mindenesetre szép, világoskék (világoskék... *nagy levegő, kifúj, beszív, kifúj, beszív*) szalagot kaptunk, amin össz-vissz a két évszám van: 2005-2014. Elég durva, nem? :D Ennyi ideig egy középiskolában nyomorogni. >< Sebaj. :D Szalag-san azóta a kabátjamon csücsül, és el sem hiszitek, mennyi erőt ad az a kék kis anyagdarab. Azt mondom, dicsőség viselni.

A másik... Ma a biosztémazáró után megnéztük Youtube-ról a 2. tánc videóját. Hát öhm... Nem akarok gonosz lenni, de szakadtam rajta. :'D Pont olyan szögből kameráztak, hogy Csillámbari és egy másik lány látszanak leginkább - pont ők ketten voltak olyan mozgással, hogy tánciskolát kellene nyitniuk. xD Nagyon szeretem Csillámbarit, de azért tényleg volt egy-két vicces mozdulata. :D Mondjuk nem csak neki, az egyik srácon is majd' behaltam: rúgás lett volna, mindenki nagy magasra a lábát, ő meg elfelejtette, és mindössze egy 10 centire jobbra kilendítette a lábát, és jól van. >< Na, úgyhogy voltak nagy mozdulatok. :D Most meg akarok nézni egy másik verziót is, hogy nagyon gáz volt-e, amit én csináltam. >w< Még mindig szívesen táncolnám, bioszon is rendesen kedvem lett volna "magunkkal együtt" nyomni. :D

Huhh, ennyi lenne, többel már tényleg nem fárasztalak Titeket. :) 
A kitartásotokért, és mert nem kaptam egyetlen "Miért mindig szalagavató?!" felháborodást sem, itt egy immmmmádnivaló Gajeel-vigyor csak Nektek~ ^^
Puszpás~ (:

Nemrég láttam meg Facebook-on, hogy sulink legjobb magyartanárnője, a volt faktos tanárnőm ezt írta ki:

"Van már fenn valahol a 13. a modern tánca? Nekem az az egyik kedvencem <3"

Alatta pedig hozzászólás egy másik tanárnőtől:

"Én is annak az osztálynak a 2 táncát keresem... "

Szóval na. Ha ettől nem nő két méretet a mellem, semmitől. xD Egyébként felkerült Youtube-ra a két videónk - mindezt Facebookon láttam meg, konkrétan azt, hogy hatan megosztották. (És egyik megosztó sem az osztályunk tagja. :3)

Ó, és a tanáraink is mind megdicsértek, hogy mennyire szépek voltunk, és milyen jók voltak a táncok. *ajj, de büszke, ajj, de nagyon büszke*

Na, de megyek tanulni. x)
És be akarok iktatni egy magyar feliratos Shrek 3-at a napirendembe. :3
 

És hogy meddig fogok még a szalagavatónk dicsőségében fürödni? Amíg csak kedvem tartja~ :D