Üdv, kedveseim! (:

Úgy tűnik - lekopogom -, hogy túlvagyok a hét nehezén. Tegnap nem voltam egyáltalán gépnél - bár viszonyítás kérdése, mert vasárnap éjszakától hétfő fél 2-ig csináltam a dizájnt NSFT-re, szóval mégis... ^^" Mindenesetre na, a hétfői nap emberi részében nem voltam. Ma is csak azért merek feljönni, mert a még elkövetkezendő feladataim előtt van ennyi időm. x)

Na nézzük csak. Először is akkor a hétvégi pécsi utamról. Nagyon-nagyon jó volt, remekül éreztem magam Katinkával, és a barátja is tök szimpi. :) Ráadásul rendes városnézésben volt részem, habár sötétben. :'D Mindenesetre gyönyörű város Pécs még éjszaka is. :)
A vonatozás sem volt rossz, szerencsére semmi gubanc nem volt átszállásokkor sem. 

Bocsánat, részletezőbb élménybeszámolót most nem írok, mert az egy egész, hosszú bejegyzést felölelne, erre meg se időm, se - őszintén bevallva - kedvem. Király volt, meg minden, de már inkább csak magamban szeretnék emlékezni rá. 

A tegnapi napom idegbajosan alakult. Bevallom, sikeresen elcsesztem az időmet, és hétfőre még 180 oldal maradt rám a 9.-es irodalom tankönyvből. De azért éltem abban a hitben, hogy sikerülni fog. (Mondanom sem kell, hogy a felét sem sikerült megtanulnom, de még az egy negyedét sem...) Emellett ugyebár az okos kis Nina hétfőn hajnal fél 2-ig dizájnt csinált, reggel hétkor kelt... Hát szóval nem volt éppen kicsattanó frissességben. Délután még gyorsan és szorgosan tanult, pátyolgatta a nagymamáját, aki átjött hozzá, majd Kelly kíséretében ment táncolni, ahonnan hazajövet ismét tanult, de még így is csak a könyv feléig jutott.

Ma meg paráztam egy sort, hogy mi lesz, a könyv felét (se) tudom... Mindenesetre nem volt gond, tanárnővel jóformán átnéztük a dolgokat. (De olyanokat kérdezett, hogy még a könyvben sem volt benne, hát kösz. o.O) Utána rohantam haza, anyával mentünk keringős ruhapróbára. Az ám, csak közben anyum felkarolt egy pityergő kislányt (ismeri, szóval nem vadidegent), és őt elszállítottuk a célirányunkkal totál ellentétesen lévő suliba a szüleihez. Ezután jóformán a várost megkerülve eljutottunk a ruhaszalonba, ahol éppen Piró (az osztálytársam) próbált nagyban. :D Na nem baj, nem volt ott sokáig, illetve de, de azért, mert ő is megnézte az én ruhámat (Senketsu drágát  ), ha már én is láttam az övét. (Az is gyönyörű. De az enyém szebb! xD) Nagy boldogság volt újra felvenni Senketsut. *-* Annnnnnyira csodaszép ruha, imádom. Ha valaki le meri taposni a gyönyörű tüll alját, kinyírom. 

Emellett meglett a kosztümöm is! :D Ruhapróba után szintén rohantam haza, jött értem Judó és az anyukája, ők vittek el minket (Myrát, Mariskát és engem) a közeli városba, ahol a varrónő lakik. Már a vállfán lévő ruhákra nézve sejtettem, melyik lesz az enyém, az is lett. :D Junketsunak neveztem el. xD A kezdeti szörnyülködés után meg kell állapítanom, hogy nem is olyan pocsék ez a szín. Sőt, tök jól áll a feketével. Ráadásul a ruha pont a méretem volt, tökéletesen passzolt rám - köszi, Varrónő-san, szép munka! -, szóval pláne nincs okom panaszkodni. :) Junketsu drága most épp a szekrényemben vállfán pihen. Szerencsére neki sincs szüksége a véremre. :'D 

Amúgy ennyi volt. Szerencsére holnap mégsem írunk töriből témazárót. (Bár úgyse lennék akkor suliban, filharmónia lesz. :D) A jegyeim is jól alakulnak a matek kivételével - kőkemény négyesre állok, ez nem túl szerencsés.

Na, mindenesetre megyek, még Kill la Killt nézek - felkerült a 6. rész!!  -, francia fogalmazást írok, és francia nyelvtant tanulok. Ja, és folytatom a mangaszerkesztést, szeretném végre megcsinálni a oneshotot, plusz a Majin eddig elkészült fordításából is van még. :) Ja, és egy új dizájn ide is elkellne, a témát már elárultam, már csak a kis villanykörtére várok a fejem felett. xD

Jók legyetek, drágák, szép álmokat~ (: