“You might not believe it...
but you make the world a better place when you smile.”
Tudod, amikor mosolyogsz, az egész világ sokkal jobb hely, mint egyébként.
/Nicholas Sparks/
Johó! (:
Bizony, bár össz-vissz 2, azaz kettő órácskát aludtam tegnap, nagyon toppon vagyok. És boldog vagyok. (Hullámvasút tetején, oh yeah~) Igen, ez összefügg azzal, hogy miért aludtam mindössze két órát: beszélgettem Facebookon. Fél egytől fél ötig. És akkor még fürdés, ruha, miegymás, fél hat után kerültem ágyba, és fél nyolckor csörgött a drága telefonkám.
Nagy nehezen összeszedtem magam, és mentem az egyetemhez, megmutogattam az épületeket Stefinek. Sajna be már nem tudtunk menni sehova, mivel szombat volt, de azért dagadt a keblem, hogy úgy mutathattam be a sulit, hogy a tanulója vagyok.
Onnan mentünk a Hungexpóhoz, ami helyet adott a MondoConnak. Megint a "Nézd, azok ott tuti animések! Kövessük őket!"-elvet használtuk, és jó helyre is jutottunk. Csoporttársam, Liz már sorban állt a barátnőjével, valamint a barátnője anyukájával és nővérével. Nagyon kedvesek voltak, befurakodtunk melléjük, rögtön megölelgettek, adtak cukrot, később vettek nekünk olyan ennivalót, amit ők szoktak otthon csinálni - mert amúgy a Fülöp-szigetekről érkeztek, ezt elfelejtettem mondani. :'D
Most nem álltunk sorban annyit, mint a múltkor, csak olyan fél-háromnegyed órát, utána ahogy beszabadultunk, az előző Conhoz hasonlóan most is rohantunk levadászni a cosplayeseket. Ez a része totál móka volt, mert a Nyári Conhoz képest sokkal-sokkal kedvesebbek voltak a cp-sek. Legtöbbjük alapból felvett egy tényleg a szereplőhöz illő arckifejezést vagy egész mozdulatot, és lehetett velük viccelődni is. Vagy pl. egy K-Projektes Nekótól érdeklődtem, hogy nem tud-e a többiekről - van-e Mikoto *-* -, és nagyon aranyosan mindent elmondott, amit tudott. (Volt egy Anna, és lett volna Fushimi és Misaki, de nekik nem jött meg időben az öltözékük.) Szóval ez a része nagyon pozitív csalódás volt. :)
A negatív része a dolgoknak ezután jött, mert nem nagyon tudtunk mit csinálni. Oké, eszegettünk, beszélgettünk, járkáltunk fel s alá, beültünk a karaokét hallgatni, de... mégsem volt annyira tartalmas vagy izgi. Persze, amúgy nagyon jól éreztem magam a lányokkal. :) Stefit végül olyan 5 óra körül vitték haza, ekkor mentek a csoporttársamék is. Én még kicsit eszegettem, és hallgattam a karaokét, aztán elindultam én is... a Kerepesi utcához. Ott találkoztunk Hiiroo-sannal, aki volt olyan kedves, és segített eljutni a Toldi moziig, ahol a Japán Filmhét keretében október 4-től 9-ig japán filmeket vetítenek. A 7 órási filmre ültünk be - őt is érdekelte, engem is -, aminek a címe A Kirishima-ügy. Jó film volt, tetszett! Japános elgondolkodtató volt ugyan, de hát na, egy japán filmről beszélünk. :D
Hát, ennyi~ Illetve nagyon nem ennyi, de... erősen gondolkodom, mit írjak le, és mit ne. Most inkább aludni térek, mert leragadnak a szemeim. (És majd valamikor délután 3-kor kelek, azért is. :D)
Jó éjt mindenkinek, szép álmokat~ (:
(Nekem már azok lesznek...)