Üdv, Mina-san! (:

Megtudtam, hogy a Minna-san nem helyes, ellenben a Mina-san igen. És a Minna is. Remek logika, de oké. :D (Mind a kettő a mindenkit jelenti japánul.)

Ma - pardon, tegnap - nagyon összejött minden. Nem hiszitek el, mennyire. Először is hazajöttünk Bongyorkával. Mikor a buszhoz mentünk, egy olyan személy állt a megállónál, akit nagyon régen nem láttam és nem hallottam felőle - megjegyzem, nem is akartam. Hát... többnyire túl tudtam magam tenni rajta, és már nem érdekel. Egyébként ez Finirael-kun. Akivel már legalább fél éve nem beszéltem. És nem is fogok. Most se szóltam hozzá, ő se hozzám, és ezzel megoldva minden.

Itthon azzal fogadtak, hogy jönnek az unokatesómék, és pizza van rendelve. Nyammi~ Pidzsárül csoáhámnidá~! /피자 를 좋아합니다./ = Szeretem a pizzát. xD :D Unokatesómékat már jó volt látni, elég ritkán találkozunk - ami elég vicces, mert egy kisvárosban lakunk. >< De hát ez van. :)

Aztán Judóval összevitáztunk. De ennek már ideje volt, régóta érlelődött. És szerintem végülis jól sült el, mert én is jobban megértettem az ő érzéseit, és remélem, ő is az enyéimet. Még nem válaszolt az utolsó levelemre, de hátha. Vicces - nem az -, hogy rá pár órával Kellytől is jött egy levél Facebookon, amiben ő is kiakadt rám. >< De vele is abszolút pozitív lett a vége a dolognak, mert ő is elmondta, mi bántotta, én is, így legalább tiszta vizet öntöttünk a pohárba, és ha nem is lesz olyan a barátságunk, mint régen, de újrakezdtük, amire már nagyon szükség volt. 

Eközben pedig jött egy olyan dolog, amire a legkevésbé sem számítottam: egy levél az új levelezőtársamtól, aki történetesen az osakai egyetem magyar szakos japán diákja! Bizony, egy igazi, hús-vér japánnal fogok levelezni~ Annyira izgatott vagyok. ^^
Nem tudom, meséltem-e, de még jópár héttel ezelőtt mondta a tanárnőnk, hogy van ilyen lehetőség, levelezhetünk az osakai egyetem magyar szakos diákjaival, és én felirattam az e-mailcímemet, hogy szeretnék benne részt venni. De hát jó sok idő eltelt azóta, azt hittem, már nem is lesz belőle semmi, vagy csak majd később, erre fel egy japánul és magyarul megírt levél fogadott! Gondolhatjátok, mennyire megörültem neki, rendesen kedvem támadt körbetáncolni a házat - bár nem tettem meg. xD 

Mindenesetre megírtam életem első magyar-japán levelét Liz segítségével~ Ha ő nincs, tuti nem boldogulok. >< De így szerintem egész normális lett egy totál kezdőhöz képest. (Bár Liz segítsége is látszik, ő már abszolút nem kezdő, középfokú nyelvvizsga-szint fölött áll. :D)
A Bővebben után megtaláljátok a levelet, lefotóztam, és persze átírtam benne a neveket, bár az e-mailcím stimmel, szóval vicces. Szegényke majd össze lehet zavarodva, hogy miért ilyen névről írok, ha egyszer nem is így hívnak... De megírtam neki, hogy vacakol a Citromail. Nem tudtam elolvasni, amit japánul írt, mert a fél mondat helyett oda nem illő jeleket meg rublikákat, ilyesmiket vágott be. :( Egyébként K-sannak neveztem el itt a blogon - értelemszerűen a neve alapján, de nem akarom a teljes nevét feltüntetni, hátha nem örülne neki. 

Ááá, de nagyon várom, hogy válaszoljon~~ ^^ Meg kíváncsi vagyok rá, valamikor majd megkérem, hogy küldjön képet is. :3 

Képről jut eszembe, a lányokkal és Oppával nagyon elvagyunk a fotózgatásokkal, annyi vicces képet csináltunk már, amennyit életem során összesen se. :D 

Hát, azt hiszem, ennyit mára. Még mondanám, hogy összejött más is: egy új VIXX TV2 rész és egy első szezonos fordítás, amiben Kennie imádnivaló, de na, most nem kezdek el áradozni. Inkább arra a fanficre gondolok, amit Dóriya elkezdett - rólam és Kenről. Kár, hogy gyorsan abbahagyta. xD De mmmm, majd én tovább gondolom~

Jók legyetek, nagyon jó szünetet kívánok! ^^

És íme, itt is van~ ^w^

(Teljes méretért jobb gomb >> kép megjelenítése/megnyitása)

Elég ninás lett, nem?

Ne tévesszen meg Titeket a sok kanji, van, amit nem ismerek még teljesen, csak a könyvből másoltam ki, hogy azért már mégis kicsit okosabbnak tűnjön az egész. Plusz volt, amit egy az egyben Liz mondott, mert nem tudtam, hogyan tudnám leírni. De azért nagyon igyekeztem önerőből felépíteni, és az eleje majdnem teljesen saját kútfőből van. És na, vegyétek bele, hogy össz-vissz két hónapja tanulok japánul!! ><

Ó, valamint a magyar része azért olyan fura helyenként, mert nem akartam elsőre valami jó bonyolult szerkezettel meg fogalmazással elijeszteni szegényt. 

Huh, azért büszke vagyok. ^^ Több óra munkája, úgy nézzétek. xD

Jó éjt! :)