Mielőtt bárki megijedne...
... Élek!
Most perpillanat mondjuk elég fáradtnak érzem magam, és ahh, még a kanjikat kell tanulnom, amiket egyébként nagyon szeretek, csak most... kicsit kevésbé. >< Aniyo, aniyo, nem igaz.
A napjaim borzasztó tartalmasan teltek. Mikor írtam utoljára? 31-én?! Mit csináltam én azóta...?
Noooos. Hétvégén ugyebár mint a legtöbben, mi is mentünk családostul a temetőbe. Szeretem olyankor a temetőt, mert a rengeteg gyertya gyönyörű, ahogy ég. Ezen kívül tanultam, bizony, keményen. (Na jó, nem keményen, de tanultam.)
Hétfőn a suli után eljött hozzánk Ildiya, megmutattam neki a lakást. ^^ Kajáltunk, utána kísértem is vissza, mert dolga volt az egyetemen. Vicces volt, mert magamban gondoltam rá, hogy áh, csak mobil, bérlet és kulcs van nálam, semmi diákigazolványt helyettesítő papír, ha most jönnének ellenőrök, szívás lenne. És hazafelé kikbe botlottam? Ellenőrökbe. >< De szerencsére nem kérték a papírt - hálás köszönetem a néninek így virtuálisan is.
Kedden fuhh, te jó ég, rengeteg minden volt. Kora reggel jött a biztosítós, megnézni az ablaküvegeket, amiket cseréltettünk, utána félórás késéssel bevetődtem a J-kultúra órára, majd a lányokkal - Lizzel, Esztivel és Zsófival - elmentünk megnézni a Japán Napokat a Vásárcsarnokban. Nem volt rossz, bár nem sok minden volt sajna. Ezután megint órám volt, majd Kelly jött elém, és elmentünk először kínai venni, onnan pedig hozzá. ^^ Nagyon szép helyen lakik~ És fincsi volt a kínai, annyira tele lettem, hogy huh. De remekül nézett ki, ahogy dobozból ráborítottam a tányérra, tisztára, mint valami négyszögletű rizstorta. *-* Kellytől mentem még vissza egy órára, útközben viszont összefutottam Myrával~ (Mondom, hogy sok minden történt.) Vele beszéltem pár percet, de rohannom kellett órára. Óra után pedig mentünk sodó-szakkörre! Nagyon jó volt, még japán emberek is voltak ott, ők tanítottak minket. ^^ Segítettek, mit hogy fogjunk, hogy csináljunk... Nagyon kedvesek voltak, ráadásul volt köztük, aki beszélt magyarul! *-* Sugoi desu ne~
Szerdán a koreai óra után Mariskával találkoztunk, elmentünk Apum kérésére pólót venni, majd pedig... dobpergést kérek! Átvettem a parókámat~~ :D Egy Facebookos csoporton keresztül vettem az egyik lánytól egy szép, szőke parókát! *-* Hogy mire fogom használni? Valószínűleg semmire, esetleg MondoConon. De már az érzés, a tudat, hogy van egy parókám, tudom, milyen felvenni egyet, csodálatos. ^^ Sajnálatos módon (családom nagy bánatára...) odavagyok minden ilyesmiért - értsd ezalatt a masnikat, kawaii dolgokat, cicafüleket, parókákat, kontaktlencséket. Csak eddig megálltam, hogy ne vegyek, mert nem is volt honnan. Kontaktlencsém nincs, de azon is nagyon gondolkodom, kíváncsi vagyok, hogy állna a lila szemszín...
Hm, és a mai nap! (Végre elérkeztem hozzá!) Japán óra után elmentünk a Hopp Ferenc Múzeumba megnézni a kínai kiállítást, ahonnan ki kell választanunk egy műtárgyat, és körül kell írnunk valamint reprodukálnunk. Remek lesz. Fotóztam egy csomót - vettünk direkt fotójegyet -, de nem tudom még, mit fogok választani. Ahh, nem akaroooom. ><
És megyek, jön Liz, itt alszik nálam. ^^ A lakótársaim hazamentek, én meg nem akartam egyedül aludni. Hát ennyi a nagy történet. :D
Kellemes hetet mindenkinek, holnap már péntek, kitartást~! (: