A pillanat, amikor a japánkönyved két legutáltabb főszereplője búcsúzkodik; a leányzó (Mearii-san /Mary/) megy vissza Amerikába, Takeshi-kun pedig Japánban marad, és ahwww, várni fog Mearii-re...

Hát lehet, hogy én lettem túl szentimentális, vagy csak egész egyszerűen lökött, de meghatott. A tankönyv lebegett a szemeim előtt, egyszer minden jónak vége, holnap kivégezzük a Genki I. és II. könyvének mind a 23 fejezetét. 

Eljött a búcsú ideje, gondoltam magamban.

.

.

.

Aztán pedig rájöttem, hogy az elkövetkezendő napokban még bőven sokat fogom forgatni mind a két drágalátos kötetet, tekintve, hogy vagy 300 kanjit és 23 leckényi nyelvtant és szóanyagot kell megtanulnom. 

Menj a fenébe, Genki.