Hát hellóó.

Gondolom, már meg sem lepődtök, hogy megint eltűntem vagy 3 hétre - megmondom őszintén, nekem fel sem tűnt. Telnek-múlnak a napok, hol felhősen, hol naposan, de telnek és múlnak szüntelen. (Nem is baj az.)

Az elmúlt hetet betegen töltöttem otthon, teátrálisan szenvedve (nem túlzok, egy drámakirálynő elbújhat mögöttem), most pedig igyekszem nem beteg maradni. Egészen jól állok ám.

Először fordult elő az, hogy otthon vidéken 5 nap elteltével is békét és nyugalmat éreztem, és a legkisebb belső kényszerem sem volt meg a visszatérésre. Persze ami muszáj, az muszáj, nem akarok én örökké szabadságon lenni, szeretek dolgozni, szeretek Olgival és Vivivel itthon lenni, hiányzott Bodza, úgyhogy visszatértem. Azóta meg parti parti hátán - na persze... Voltunk korizni Oppával, Noriko-sannal, Olgival és Vivivel, és határozottan nagyon jót koriztunk. A két koribérlő a csapatból (Olgi és Vivusz) +20 percet kaptak a bérlésben, mert segítettem az ott dolgozó lánynak havat lapátolni a pályáról. (Egy hatéves kisgyerekkel, akiről kiderült, hogy jóval gyorsabb és ügyesebb korival, mint én. Látom magam előtt az új műsort: Lassabb vagy mint egy ötödikes? Nina veszített.)

Holnap pedig legügyesebb drága Fruzsannám diplomaosztója lesz. ♥ Olyan csudiügyes a lányka, hogy egyszerre dolgozott két helyen, plusz végezte az utolsó félévét, és ötöst kapott mind a szakdogájára, mind a záróvizsgára. Ejj, büszke vagyok rá. ♥

Ami pedig a jövőt illeti... vannak gondolataim. Terveknek még nem hívnám őket, de már elindítottam valamit, amiből bármi kisülhet, de mindenképp változást hoz majd. 

ui.: Egyébként nem tudom, mi a fene történt, de ahogy bejelentkeztem, megláttam a statisztikát, és what the hell? o___o Izé, hát köszönöm. Nem gondoltam volna, hogy ennyien feljöttök a hülyeségeimet olvasni - de nagyon aranyos tőletek, és jól is esik. :)

uui.: Csak nem azt hittétek, hogy a Bővebben rész alatt a jövőbeli gondolataimat írom le? Hahaha, ugggggyan. :D