Sziasztok! 

Meg vagyok hatódva. :') Most teljesen komolyan. Tudjátok, nem várok sokat. Szeretek másoknak szeretetet, megértést adni, szeretem látni, hogy fel tudok vidítani néha-néha valakit, szeretem, ha a könnyek után mosolyt látok valaki arcán. :) 
Nem kérek érte semmit, úgy nem lenne önzetlen dolog. Néha úgy érzem, túl sokat adok, és túl keveset kapok, de ez nem mindig igaz. Könnyű nálam elérni, hogy boldog legyek, egyetlen szép szónak is nagyon tudok örülni. És igen, szélsőséges ember vagyok, mert nagyon könnyű meghatni, de ugyanúgy megríkatni is. Tudok nagyon-nagyon vidám, boldog és mosolygós lenni, de a következő percben mély csendben magamba is tudok gubózni. 
Most meghatott vagyok. Nem, igazából nem sírok, az örömkönnyek egy kis túlzás, de tényleg jól esett, amit ma kaptam! :') Nem hiszem, hogy valaki annyira figyelné a blogot minden rezzenését, hogy még a cserék eseményeit is nézze, de most akkor elmesélem. A cserék, akik eddig AnimeAngyalkák néven szerepeltek, most pedig Stastisztáim néven, őket egytől egyig én választottam ki. A legtöbbjüket mindenféle cserekérés nélkül tettem ki, mert szeretem az oldalukat. Persze utána megírtam nekik, hogy kikerültek, de nem kértem érte semmit, egyáltalán semmit. Tudjátok, milyen nagy öröm az, amikor egyszercsak megpillantod ezeken a fantasztikus oldalakon a blogodat?? Ez most nem felhívás vagy ujjal mutogatás, hogy ő kitett, ő meg nem, hanem szimpla öröm! Először Mai-channál láttam meg magam, az elitek legtetején, egy jó nagy bannerrel. Azt hittem, kiugrom a bőrömből, az is nagyon felvidított, és teljesen meghatott! Aztán megláttam magam Sii-channál is, szintén elitek között! *-* Csak hogy félreértés ne essék, én egy szóval nem mondtam nekik, hogy tegyenek ki! És mégis... :) Most pedig, kora reggel, a dupla infóóra alatt, egy kis felüdítő pihenés volt, amíg a tanár úr másfelé járkált, és el volt foglalva, benyomtam a netet, felmentem Matsukethez, és a szemem kiugrott, az állam leesett, aztán majdnem elkezdtem sírni örömömben. Matsuket is kitett több mint elitnek, nem tudom, talán egyik kedvencnek a Tejitokkik közé! Kezdjük ott, hogy az ő oldalán én kértem bármilyen nemű cserét még régebben. Szépen affi cserét kaptam, örültem neki nagyon, mert egy olyan igényes oldalon, mint az övé, ez megtiszteltetés, még ha mindenkinek elfogadja, akkor is! Sokat írtam hozzá, nagyon megkedveltem őt is meg az oldalát (oldalait, de erről picit később... ;)) is! Mindig kedves volt, de nem is álmodtam volna olyanról, hogy kitesz egy ilyen csodás helyre! Ráadásul a legfőbb, amivel aztán tényleg-tényleg-tényleg belopta magát a szívembe: a kép a bloghoz. Beszúrom ide, mert ez szavak nélkül (~Maldo obshi...) is mindent elárul. 

Igen! Agito, ahogy fuckol! AGITO!! Sokan nem értik ezt meg. Szegény Judó és Mariska ott mellettem, nem értették, mi a fene bajom van kora reggel, hogy elkezdek ott sipítozni infóóra kellős középen, kezem a szám előtt, és mindjárt besírok. Elmagyaráztam nekik, de nem értették így sem. Nem haragszom érte, örülök inkább, hogy nem utáltak még ki a mániám miatt. :3 De aki ugyanilyen anime/Japán/dorama/Dél-Korea/bármi függő, mint én, szerintem az megérti. :)
Tehát igen, nagyon meg vagyok hatva. Ráadásul most áttérnék Matsuket másik oldalára, a blogjára, ami az első tőlem kért csere! Bizony, ő volt a legelső, aki megkérdezte, benne lennék-e egy cserében. A blogja is hihetetlenül igényes, tetszenek a bejegyzései is, és sok hasonlóságot látok a kedvenceink és ilyesmik között. :3 Visszatérve a cserére, mikor ott is megláttam... Mondtam, nagyon tudok örülni az ilyeneknek! (: Az elitek között kaptam helyet egy Fairy Tail-es képpel! Tudjátok, mi a legszívmelengetőbb az egészben? Az, hogy tudja. Nem hinném, hogy véletlenből talált nekem egy Fairy Tail-es és egy Agitós képet. Hanem mert tudja, hogy szeretem. Ahogy nézem, a blogot is olvassa. Megint a szokásos kérdés: kértem, köteleztem, könyörögtem érte? Nem, teljesen önszántából!
Köszönöm, Matsuket!
Remélem, a Te arcodra is mosolyt csal, hogy egész napra melegséget loptál egy egyszerű lány szívébe! (: 
Viszont nem csak Matsuket érdemel köszönetet. Őszintén, teljes szívemből köszönöm mindenkinek, aki bármikor is gondolt rám bármilyen aprósággal! Köszönöm, ha elolvassátok ezt,
köszönöm, hogy itt vagytok,
köszönök mindent!
Remélem, a százszorosát kapjátok vissza annak, amit adtatok valaha is! (:

Jó éjszakát mindenkinek, gyönyörűséges álmokat a legpihentetőbb alvással!
És bocsánat ezért a nagy "csöpögésért", ha valaki ennek gondolja. Őszintén írtam, amit írtam, bármennyire is vagyok szélsőséges ember!