90. mese Bejelentés.
Sziasztok! (:
Hazaértem. A tábor nem volt jó, annál sokkal több volt, még a "fantasztikus" melléknév sem elegendő rá, hogy kifejezzem. Viszont nem fogok róla mesélni.
Úgy érzem, kicsit megváltoztam. Talán megkomolyodtam, talán csak jót tett az a majdnem egybefüggő két hét, amíg nem voltam gép előtt. (A szememnek tutira, de amúgy is.) Más dolgok kerültek előtérbe, úgy érzem, mintha végre rájöttem volna, mi is igazán fontos az életemben. Ez a blog nem az. Sajnálom, hogy ezt mondom, remélem, nem csalódtatok azért bennem (akkorát). De most tényleg, gondoljátok végig Ti is! Egy oldal lenne a legfontosabb az életünkben, ahol vadidegenek olvashatják, hogy mi történt velünk? Szerintem nem ez a lényeges. Ott vannak az igazi, élő, hús-vér barátok! Persze, nagyon bírom a netes barátaim (barátaim?) fejét is, szeretek velük beszélgetni, de az azért csak nem ugyanaz, mintha fognánk magunkat, és oké, találkozzunk! Mennyivel jobb lenne, nem? ... Mindegy.
Lehet, hogy egy szünet áll be a blog életébe, nem tudom még. Mindenesetre mától nem ígérek napi frisst - a szinte semmiről, mert ahelyett, hogy csinálnék valamit, írom nektek a bejegyzést. Ez persze nem panasz! Nem szeretnék senkit megsérteni ezzel a véleményemmel. Hálás vagyok még mindig Masikának, hogy nekem adományozta az oldalt, és sok örömöt is kaptam vele, de azért a net mégsem ugyanaz, mint a való élet. Remélem, megértitek. :)
A táborról meg csak annyit, hogy mindenkinek ajánlom, előre elkezdek spórolni a jövő évire. ^^
Puszi nektek, itt a nyár, élvezzétek ki! (:
|