Becca Fitzpatrick: csitt csitt
Az eleje NAGYON nem tetszett. Utáltam. Úgy kínlódtam végig az oldalakat, hogy közben a fogam csikorgattam. Hányni tudok az "egyszerű lányra hirtelen két király pasi rácuppan" történetektől, és ez nagyon olyan volt. Ráadásul Folt személye is idegesített, elegem van a "tökéletes", rejtélyes, mindentudó csávókból. Meg alapból: milyen név már az, hogy Folt?! Még ha utána meg is lett magyarázva, hogy miért, akkor is.
És még egy nagy negatívum, bár az nem biztos, hogy az írónő hibája: a tartalom a könyv hátulján. Először is: nem igaz. Szó sincs ősi csatáról, mindössze egy halhatatlan szolga bosszújáról a bukott angyal ura felé. Inkább. Másodszor: rögtön lelőtték a poént. Odaírják, hogy bukott angyalok, halhatatlanok, na akkor vajon mi lehet a srác?? Harmadszor: bármennyire is újnak számítanak a bukott angyalok, nem kéne leszólni a vámpíros könyveket, mert ez gáz...
VISZONT! Jönnek a pozitívumok! Amilyen pocsék volt nekem az eleje, a vége olyan izgalmas lett! Végre rendesen megmagyaráztak mindent, kiderültek a titkok, és mindez nagyon jól és akciódúsan történt! A 200. oldal környékétől le sem tudtam tenni a végéig!
Apropó, a befejezés. Szerintem szépen le lett zárva, sejtelmem sincs (na jó, egy pici van), hogy mi lehet majd a következő rész(ek)ben, de kíváncsian várom!
És mellesleg, a végére egészen megbarátkoztam Folttal (a nevével még mindig nem >_<), de csak mert az is kiderült, miért volt ilyen fura és hülye. xD
Végezetül, bár hosszabban írtam, ami nem tetszett, mégis összesítve 10/9 pont. (:
|