És befejeztük!! Bizony! Két év után sikerült ezt a 20 részes gyönyörűséget lezárni. :) Félre ne értsétek, nem azért tartott két évig, mert unalmas volt, pont ellenkezőleg, csak Judóval együtt néztük, és hát lassan haladtunk. Na jó, kezdjük az elejéről!
 

Kezdetek~

Judó feldobta, hogy nézzünk együtt egy doramát, valami nem olyan sok részeset, és hát persze, belementem. :D Sajnos az már nem rémlik, pontosan mikor kezdtük el, de szerintem olyan két éve történhetett a dolog (2012 környékén). Ha jól emlékszem, két dorama közül választottunk, Judó mindkettőt látta már, de pont ezért tudta ajánlani őket. Neki tetszettek, történelmi doramák voltak, az egyik A hercegnő szerelme volt, ami 24 részes, a másik pedig - tippeljetek - az Iljimae a maga 20 részével. Mivel kevesebb részes volt, és talán mert jobban is érdekelt, az Iljimae-re esett a választás - nem gondoltátok volna, mi? :D

Szóval belekezdtünk, én szétizgultam minden részen a fejemet, de Judó is élvezte. ^^ Szépen lassan haladgattunk vele.

Aztán az utolsó 4 rész előtt (az utolsó 4 rész előtt!!) vagy egy éves szünetet tartottunk, mert sehogy sem jött össze a közös doramázás. Hol egyikünknek, hol másikunknak nem volt jó, meg a tanulás és egyéb elfoglaltságok mellett nagyon idő sem jutott rá.

De nem merült feledésbe!! Ma, 2014. május 21-én, ezen a szent napon sikerült! Judó rám írt Facebookon, hogy na, mikor Iljimae-zzünk, ő akár ma is rá ér, nekem meg pont francia érettségim volt délelőtt, a délután szabad, oké, legyen ma. Gyors tartalmat mondott az utolsó pár megnézett részből, mert egyedül annyira emlékeztem, hogy a közös kedvencünket (a karaktert, akit azzá neveztünk ki :D) elkapták, valamint hogy a 17. rész jön. És hát Judó elkezdte írni, hogy mi is volt, én meg: "MIIIIII?!?! Ez mikor?! o.O" Szóval adta egynek. xD De ahogy elmondta sorban, minden beugrott. :D

Délután pedig ledaráltuk az utolsó részeket, közben véleményeztünk, beszélgettünk, más doramát is kielemeztünk, kávéztunk, szóval minden volt. ^^ És áhh~ *__*
 

Vélemény~

Minna-san... immmmmádtam. Minden egyes percét. Oké, természetesen ha épp sírós jelenet volt, akkor sírva imádtam, amikor meg bosszankodós, akkor bosszankodva, de ez egyértelmű, nem? :D (És az, hogy elfelejtettem egy-két dolgot közben /.../, az mellékes, nem von le semmit az értékéből, csak a vacak memóriámra bizonyíték.) Ez volt az első történelmi doramám, ami először kicsit fura is volt - azok a ruhák :D -, de utána gyorsan megszerettem. :) Izgalmas volt, akciódús, fordulatos. Tetszett benne Iljimae jellemfejlődése, hogy az ember látta, hogy egy kis puhányból (az volt, na, egy édes kis puhány :D) hogy lett egy kiváló betörő. Pláne, mert nem az volt, hogy vhhha, alapból egy rejtett tehetség a srác, hanem igenis tanult, küzdött és dolgozott érte, hogy olyan lehessen, amilyen. Az meg, hogy alapból vágott az esze, mint a borotva, az teljesen beleillik, már kiskorában okos volt a falatka. :3

A történet tehát már magában egy szuper kitaláció, egyfajta Robin Hood-történet koreai módra - sokkal összetettebben. Királyi intrikák, véres küzdelmek, bosszúk, árulások, de mindeközben megfordul benne a barátság, a romantika, szerelem, minden. :) (Na ne tessék nyáladzásra gondolni!) Néha sírni támadt kedvem a szereplőkkel, máskor megnevettettek (nem kevésszer :D), máskor pedig izgultam, de még mennyire izgultam... Nem maradtak le a szokásos "ninás" kísérőelemek: kurjongatások, véleménynyilvánítások, őrjöngések, egyéb. xD De hát tényleg végig magával ragadott az a 20 rész... :)

A szereplőkről: khmmm, szexik. A-akarom mondani nagyon eltalálták őket. ^^ Lee Jun Ki, aki Iljimae-t játssza, nagyon tehetséges - még a nevét is megjegyeztem, annyira! És valóban, nagyon helyes is. (Dizájn is készült belőle, szám szerint a 10.) Ami nála leginkább bejött, az a sokrétű színészkedés. Mármint, a hülye Yongot is jól játssza, a komoly és ravasz Iljimae-t is, és tényleg jól előadta az érzéseit. Nagyon meg voltam vele elégedve. És Iljimae fejlődését is gyönyörűen megelevenítette - te jó ég, az elején milyen kis béna volt. :'D

A másik az Oppám, Park Shi Hoo, aki Ja Dolt, illetve álnevén Shi Hoo-t jászotta. (Shi Hoo, értitek. xD Nem is annyira álnév. :D) Nos, aki valamennyire ismer, az tudja, hogy a filmekben/animékben/doramákban általában a magányosan szenvedő tündérborsók a kedvenceim. Khm, itt se lett másképp. :'D Úgy, de úúúúúgy belezúgtam. *-* Pedig olyan kis seggfej volt sokszor. xD De akkor is nagyon imádtam, ebben a doramában ismertem meg, azóta nagy kedvencem. Ott kezdődött az abszolút visszafordíthatatlan imádatom, mikor levette a fölsőit, és kockahasat villantott. Kész, akkor végem is volt, Judónak annyit tudtam kinyögni, hogy "Ennyi, megtörtént a bevésődés." :D (Az Alkonyatból talán tudjátok, az mi.) De azon kívül, hogy szexi volt, imádtam az eszét, ő is roppant találékony volt, és persze mindenre rájött, egyem is meg.

A lányszereplők is szimpatikusak voltak, ami nálam eléggé ritkaságszámba megy, mert a legtöbb női karaktert nem kedvelem. De itt nagyon jól jöttek ki, az a véleményem. Nem voltak semmittevő karakterek, a két fő női szereplő (gondolok itt Eun Chae-re és Bong Soonra) két jófajta típust testesített meg, és mind a ketten remekül végezték a dolgukat. Danee (a szépséges :D) is pozitív volt számomra, még ha sokszor olyan kis gonosz is volt a közös kedvenckénkkel. ^^"

Ohh, és hát ejtsek már valami szót a Judóval közös kedvencünkről is, miután... szipp-szipp. Majd megtudjátok, ha megnézitek. :D Ő a két előzőleg említett szépfiú apja, khm. Imádnivaló volt. *-* A kis réssel a fogai között meg pláne. És ahh, ahogy mindig hangoztatta, hogy ő mennyire haszontalan és semmirekellő, pedig ő volt a legjólelkűbb, legszerethetőbb szereplő, a kis drága. Főleg, amikor állandóan "Szépséges Danee"-zott. :D (És igen, szegény Danee-t Daninak kell ejteni. Szépséges Dani. xD)

Ennyit a szereplőkről, térjünk át a zenére. Perpillanat, miközben írom, a betétdalokat hallgatom. Egytől egyik fantasztikusak. Megfogtak velük. :D A szomorúbb részeknél gyönyörű, lágy dal szól, ami már önmagában majdnem könnyre fakaszt, az izgalmasabb, akciósabb jeleneteknél pedig igazi odavaló zene megy. Már csak ezek miatt legalább 20 pirospontot kapott a dorama. (Azért annyit, mert 20 részes. ;))

Nos, a vége. Az nem annyira tetszett. Egyrészt, homályosan hagyták, ami miatt esz az ideg, mert grr, nem tudom eldönteni, hogy akkor mi hogyan, másrészt pedig szerintem el is rontották egy helyen. Jön a "4 év múlva" felirat, és kiderül, hogy Szépséges Danee-nak van egy fiacskája, aki 5 éves - na ezt akkor hogy?! o.O Mármint persze, születhet, de akkor nem attól a férfitól, akit apjának vall, akkor legalább 5 és fél év múlva kellene, hogy játszódjon a sztori. Szóval nem értem.

Viszont a nem olyan megragadó vége miatt minden más kárpótolt: a történet, a megvalósítás, a zene, a karakterek és leginkább maga az érzés. :)

Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is kedveli - vagy legalábbis nem utálja :D - a történelmi koreai doramákat. ^^
 

Összesített pontszám: 10/10. Nem kérdés.

ui.: Nézzétek a háztetőket, hátha meglátjátok Iljimae-t. ;)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés