484. mese
Pontosan egy hete nem írtam
De még élek ám!
Voltam fenn Pesten vizsgázni filótöriből ötödikén. Bejelentkeztem az egyetemi könyvtárba, hitelesítettem a diákigazolványomat, ittam egy fincsi BuBu teát - az évben az elsőt~ - Dóriyával és Lizzel, majd megírtam a vizsgát és másnap hazajöttem.
Jó volt már látni Dóriyát és Lizt. Meg Katit, az ikreket, a másik Katát, Biankát és persze Juditkát. :)
Ó, és kiolvastam (végre) a Nana 4. kötetét, valamint az Aleksztől ezer éve kölcsönkapott Death Note 1-2-t. Mire nem jó, ha nincs internete az embernek Pesten~
A filótörim négyes lett. Még decemberben a művtöri is. A gyakorlatok meg (koreai nyelv, japán nyelv és klasszikus koreai) ötösök. Számomra az a lényeg. Bár jó lett volna még ügyesebbnek lenni az előadások vizsgáiból is. (Ahhoz többet kellett volna készülni, Nina.)
Izé... tanulnom kellene. Helyette gépezek, és mindenen idegesítem magam. Itthon valahogy mindig agresszív, türelmetlen, morcos és undok vagyok, utálom. Pesten miért tudok annyival türelmesebb lenni? Vicces.
Na mindegy. Megyek is, még négy vizsga vár rám januárban, majd lesz valami.
Jók legyetek~