009. Elkeseredett világ
Nem tudom, milyen kort élünk most, nem tudom, hogy ez csak valami véletlen jellemző-e a környezetemben, de mindenki feszült. Mindenki könnyen dühbe gurul. Mindenki csalódott és kiábrándult. Mindenkinek elege van.
Akárkivel beszélgetek a barátaim, csoporttársaim közül, mind a következőket mondja: csalódott az egész egyetemben, nem tudja, mi legyen belőle, mit csináljon az életével, kiábrándult és elveszett. Néha azon gondolkodom, hogy ez talán valami speciális Y generációs dolog, máskor azt érzem, hogy a becsületes, okos embereket ez a kor nem igazán szereti - néha meg csak szimplán elkeserít az egész.
Próbálom azzal biztatni magam, hogy majdcsak jó lesz - de miért lenne jó? Mitől várjunk jót? Kitől? Senki nem fogja az ölünkbe dobni a diplomát és a csodálatos munkalehetőséget. Nyilván, ezt nem is vártuk. De ennél azért... kicsit rózsásabb is lehetne a helyzet.
Nem látom, merre visz az utam.
|