Egy órája barátnőm felhívott, és jóformán sírva beszélt hozzám a telefonban. Nagyon megijedtem, és eleinte én is azt hittem, sírni fogok vele együtt. Aztán egyszercsak ezt mondta: "Nina, neked is biztos vannak problémáid, de sosem látszik rajtad, annyira erős vagy." És én ezt válaszoltam neki: "Persze, hogy vannak, de amikor bemegyek az egyetemre, és Ti ott vagytok, az ad nekem igazán erőt."
És azt hiszem, akkor jöttem rá sokadjára is, mennyire sokat jelentenek számomra a barátaim, és hogy vannak, akiknek tudok segíteni már csak azzal is, hogy vagyok, és beszélgetek velük. Pedig az aztán tényleg nem esik nehezemre, sőt. De tényleg örülök, ha segíteni tudok.

Amikor felkelsz hajnali 7-kor, hogy lefordítsd a megmaradt szakszöveged, de hiába kínlódsz, nem bírod befejezni, és pont mikor feladod, akkor írnak, hogy elmarad az óra, így csak 2 hét múlva kell a házi... felbecsülhetetlen. 

Majd mikor rájössz, hogy nem fogsz bírni 3 órát meg Tropicariumozást, mert beteg vagy, és nem sokkal rá közlik, hogy a 3-ból 2 elmarad... el tudom viselni, na.

És mikor beülsz a hétfő esti előadásra, ami előtt kisziponyoztak már belőled minden lelket és szellemet, és az előadó közli, hogy akkor a következő téma az EXO nevű koreai fiúbanda debütkoncepciójának eredetmítosza, akkor aztán nagyon yesssss.

Néha tényleg úgy érzem, szeret az egyetemem. Kár, hogy az előző félévben nagyjából sosem éreztem ezt. De úgy tűnik, a mostani félév jócskán kárpótol, ezért nekem is oda kell tennem magam.

Háháháhá! Ennyire nagyon belejöttem a blog dolgainak intézésébe! Még új dizájnnal is előrukkoltam, bár szerintem látszik, hogy hirtelen ihletből jött össze elég... egyszerűre tervezve. (Bár ahhoz képest, hogy egyszerűre terveztem /és most tényleg az is volt!/, átvariáltam az egész oldalelrendezést és a cserék nagy részét.)

Hát na, ez most ilyen lett. Kis tavaszias~ Kis barátságos~ 
Pedig már meg volt tervezve JANUÁRBAN egy új kinézet, de... az túl depressziós lett volna. Ettől függetlenül persze lehet, hogy felteszem valamikor. 

Nos, ennek a valaminek a neve, amit dizájnként feltettem: 

Pillangóhatás

Mint látjátok, szakítottam a hagyományommal, miszerint legalább két szóból áll a dizinév, és a második alliterál az elsővel. (Alliterál, van egyáltalán ilyen szó?) De ez most megtetszett. Tudjátok, pillangóhatás, mint elmélet, az a bizonyos "egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. Ezt azért elég erőteljes túlzásnak tartom, de abban van valami, hogy a kis véletlenek sok mindent meg tudnak mozgatni. Például egy remek barátságot adnak. Meséltem már a történetünket Lillával?

Lilla egy Kellyvel közös barátnőnk. Én ismertem meg először, méghozzá a VIXX-koncert előtt, amikor kimentem a reptérre a VIXX elé (fölöslegesen...), az ott lévő barátnőm beszégetett vele, azt hittem, ismeri, ezért becsatlakoztam hozzájuk, és Lillával mentem haza, mert egyfelé lakunk. A koncert előtt is köszöntünk egymásnak, beszélgettünk, a koncert után pedig eljöt velünk bulizni, utána pedig nálunk volt, amíg Kellyvel haza nem indultak. És végül Kellyvel nagyon jóban lettek, azóta is nagyon sokfelé járnak együtt. (Persze én is jóban vagyok vele.) De mint kiderült, a barátnőm a reptéren nem is ismerte Lillát, csak leállt vele beszélgetni. Ennyi. Hogy a barátnőm őt szúrta ki, ebből lett (leginkább Kellynek, de persze nekem is) egy nagyon jó barátunk. Szeretem az ilyeneket.

Hát, most már tényleg ennyit mára, ideje lefeküdni. :') 

Egyébként rajtam kívül valaki konstatálta, hogy 14 nap múlva 4 éves lesz az oldal?? Hűhha. Meg kellene ünnepelni valamivel. Tudnám, mivel. Szeretnétek valamit? Kérdezz-felelek, random cuccok, nagy bevallások, valami? Ha van valami igényetek, ötletetek, jelezzetek, mert nekem rendes ötletem sincs. ;__; 

Most már aztán jó éjszakát mindenkinek!

Halihó! (: 

Igen, igen, még mindig itt vagyok. :D És általában olvasgatom a chatet is, más kérdés, hogy nem szeretek válaszolni. Ne kérdezzétek, miért. Lehet, hogy le is fogom venni.

Mint látjátok, mostanában nem vagyok túl aktív. Ez azért van, mert a való életben viszont az vagyok, igyekszem minél több programot összehozni magamnak, minél több emberrel találkozni, minél több jó dolgot csinálni - és minél többet tanulni, ugyanis végre van időm.
Igen, jól hallottátok, van időm! Ez az órarend nagyon barátságos (más kérdés, hogy egy óráról le kellett jelentkeznem, másikra meg nem járok be). Viszont pont emiatt, hogy lett időm, szeretném mindenféle jó dologra fordítani: többet tanulni, többet foglalkozni a barátaimmal, valamint munkát keresek. Nem járható út az otthon punnyadás. ><

És hah, ilyenkor, amikor ezeket megírom, egészen lelkesnek és pozitívnak érzem ismét magam. Pedig ez nem így van. Amikor éppen nem vagyok ennyire tettrekész, akkor egészen a depresszió határait súrolom. És ez nem vicc. Eddig nem írtam semmi ilyesmiről, mert egyszerűen nem akartam bevallani. Nem akartam, hogy ha valaha visszaolvasom, erre emlékezzek. De tény, ami tény, sokszor támad sírhatnékom csak úgy, sokszor érzem azt, hogy nincs értelme élnem, és van, hogy napokig gondolkodom azon, hogyan és mikor lenne érdemes meghalni. 

És igen, tudom, hogy ez nem normális. De küzdök vele. Az öngyilkosság önzés. Nem annak fáj, aki megteszi, hanem akik utána egész életükben hiányolni fogják.

Ahh, hagyjuk is ezt, hagyjuk, hagyjuk, hagyjuk! ><

Mindjárt erőt veszek magamon, és válaszolok mindenkinek a chatben. Gaaaah, de utálom. Szeretem a cseréimet, félreértés ne essék, csak mostanában a netes-telefonos kommunikáció számomra... nehézkes. Irtózom a telefonálástól is, ha ismeretlen szám hív. Nem tudom, miért. 

Beszéljünk másról~ Az egyetemen egészen igyekszem. Az eddigi tesztek hibátlanok lettek, bár nem is voltak nehezek. De egyszerűen imádom, hogy van időm tanulni, nem pedig a nyakamba eresztenek minden vacakot, és elárasztanak vele. 

Múltkor késztetést éreztem, és belenéztem az Atsu hercegnő c. doramába japánul. 3 részt lenyomattam, annyira nagyon imádtam. Ahogy régiesen beszélnek, a tiszteleti formák váltogatása, és hát Atsu hercegnő és a sógun hangja, ahhw. ♥ Abszolút szerelem. ♥

Meghíztam. Nem annyira nagyon látványosan, de épp eléggé ahhoz, hogy zavarni kezdjen. Már nincs lapos hasam, bár nem is sokáig volt. >< De gahh, le kell állnom az állandó nasival, nincs mese. Meg mondjuk az se sokat segíthetett, hogy Noriko-sannal az elmúlt napokban szó szerint telizabáltuk magunkat. Uhh, még most is hányhatnékom támad, ha a rengeteg kajára gondolok, amit magunkba tömtünk első nap az Ikeában, majd a kínaizóban és McDonald's-ban. Jó ég. xD

Úgy érzem, jobban megy a koreai, mint eddig. Kezd tényleg értelmet nyerni a rengeteg koreai tweet olvasása, a dalszövegek hallgatása és a filmnézés. Nem azt mondom, hogy már megy, vagy úgy el tudnék beszélgetni, de fejlődöm. És ez jó érzés.

A japánt is nagyon szeretem. Nem tudok betelni pl. az Atsu-hime-beli beszédekkel, sem a K csodálatos részeivel. Ahh, és akkor még nem is kezdtem újra az Air Geart. :'D 
Japánból egyedül az óráimat nem szeretem annyira. Nem látom sok értelmüket, az egyiknek kifejezetten semennyire sem látom. De legalább most már nem akarnak kinyírni minket a rengeteg házival és zh-val, haha~

Jaj, és ha már K, megyek a tavaszi Conra, ha minden összejön, mint Suoh Mikoto - legalábbis egyik nap. És lesz Annám~ Meg Munakatám és Nekóm~ Hát nem csodás az élet? :D Meg kell tanulnom Mikotósan nyögni. Ah. xD

Nos, azt hiszem, elég sok randomságot összehoztam. Még ninaa díjára is jó lenne ez a rengeteg infó. :'D Légyszi, vegyétek annak, bár nem számoltam össze, hogy van-e 11.
És ha már a díj, akkor a Bővebben után ott van az is, nagyon szépen köszönöm, ninaa. :) És bocsánat, amiért ennyire sok időbe telt reagálni.

Halihó Minna!

Modern koreai kultúra órára kiselőadást fogunk csinálni, és gyártottunk hozzá egy kérdőívet.
A kérdőív a doramákról szól, azokon belül is a Magyarországon vetített tévésorozatokról, így aki akár egyet is látott közülük, lééééégyszi, töltse ezt ki~

Kérdőív a Magyarországon vetített koreai sorozatokról

Tényleg nagyon kellene, és köszönjük előre is! ^^

(ui.: Ez már egy új link, mivel az előző oldal szépen beszívatott, és csak 25 választ engedett elmenteni ingyen. De sebaj, azóta van Guglink, máris jobb az élet. xD)